2011. március 24., csütörtök

9. hónap - 38. hét

Szia Gyümi!

Tegnap ismét voltam CTG-n, aminek az eredménye megint jó volt, viszont a vérnyomásom sajnos magas volt, úgyhogy most minden nap mérnem kell. A doki azt mondta (CTG után mentem hozzá), hogy nem kell ettől tartani, mérjem és annyi. De én tudom, hogy miért magas...

Mert most már tényleg szinte minden gondolatom a születésed körül forog és hát miért is hagyna hidegen, nemde? Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem izgulok miatta. A szülésznő vasárnap mindent elmondott a szüléssel kapcsolatban, tehát lelkiekben már tudunk rá készülni, de hát mit tagadjam, kicsit be vagyok tojva. Persze igyekszem magabiztos lenni és Apukáddal is sokat beszélgetünk róla, de neki is van egy kis csoki a gatyájában. Ahogy jelzed, hogy elég volt odabent, még lesz kb. 5-6 óránk itthon, amikor is csak egymásra számíthatunk majd. Mármint úgy értem, hogy még nem kell rögtön bemennünk a kórházba, hanem itthon kell figyelni a jelzéseidet és tulajdonképpen ebben a pár órában még itthon fogok vajúdni. A kórház 5 percre van, ezért is javasolta a szülésznő, hogy ne rohanjunk be azonnal, mert hogy ott se lenne jobb... Szóval nagyon kell majd figyelnünk magunkra és egymásra.

Kicsit később, de még időben megkaptam a fotókat. Teljes valómban pompázok a képeken. Persze nagy retusálás amúgy sem lett volna, maximum a háttér javítása és a szemem alatti karikák eltüntetése lett volna cél. De a lényeg így is rajta van: Te! Most csak egyet mutatok, nemsokára amúgy is jól megnézetsz majd magadnak! :-)

Most már nagyon kíváncsiak vagyunk arra, hogyan is nézel ki. A szülésznő szerint hosszú kisbaba vagy, az uh-sok szerint meg tömör-gyönyör, szóval már szinte mindenfélét hallottunk. És bár lehet, hogy a napokban megszületsz és teljesül végre a vágyunk, hogy látunk Téged, azért még kibírnánk azt az 1-2 hetet, amit bent kellene töltened. Szóval csak ne kapkodj, ráérsz! Én bírom, bár gyakorlatilag nem telik el úgy egy óra sem, hogy ne mocorognál. Nagyon mozgékony lettél az utóbbi hetekben. Arrébb is bukfenceztél, már a másik oldalon volt tegnap a kis szíved, mint a múlt héten. A fejecskéd a helyén van, szóval a helyzeteddel is minden rendben van. Fészkelődsz, szűkölködsz és viszont ami a legcsodálatosabb, kitolod a kis talpadat! Szinte kézzel fogható! Olyan érzés, amikor így kidugod a talpad, mintha megcsikiznél belülről. Egyből odateszem a kezem és érzem a talpad formáját és úgy, de úgy elönt a boldogság, hogy szinte el tudnám magam sírni miatta. Egyszerűen fantasztikus érzés! Ezért is szeretném, ha még bent maradnál. Mert olyan csodálatos várandósnak lenni!

Mint ahogyan már korábban is írtam Neked, teljesen készen állunk a fogadásodra. A szobád, amelyet Rella unokatesód is annyira szeret, teljesen készen van. Nagyon kellemes a hangulata, amolyan napsugár-szerű.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése