2012. június

Odett ma töltötte be a 15. hónapot. Nagyon nagyot nőtt, 82 cm és 10 kg. Most már néha érzem a súlyát, mert persze Nimród, aki 30 hete fogant, szintén szépen gyarapszik odabent. Az időjárás miatt az utóbbi hetekben nehézkes hónapunk volt, de ugyanakkor örömteli és vidám, mint mindig.

Öcsibogyó mocorog, ahogyan azt kell, néha jól rátelepszik a szeméremcsontomra, a medencém olykor annyira fáj, hogy se ülni, se állni nem esik jól, de Gyümi mellett nincs időm lazsálni és sajnálni magam. Vele ekkortájt hagytam abba a munkát és más dolgom sem volt, mint pihenni, rendezgetni a lakást, felkészülni az érkezésére. Most persze nem így van. Anyukám jön hetente kétszer, ami nagy segítség. Azokon a délutánokon kettesben mennek a játszótérre és van pár órám magamra, meg persze az esti órákban és hétvégén Apja átveszi a nehezét, szóval azért van lehetőségem hála istennek pihenni kicsit. Ez a meleg nagyon gáz, bár azt gondolom, hogy nem rosszabb nekem, mint bárki másnak, inkább csak a közel 1,5 kilós Bogyó "viselése" válik olykor terhessé... Nos, igen, eljött az idő, amikor kijelenthetem, vége az áldott állapotnak és terhes vagyok.

Az ultrahang felvételen mi úgy látjuk, hogy nagyon hasonlít Odettre. Nagyon örülök neki, mert akkor ugyanolyan jóképű pasi lesz, mint az Apukája, tekintettel arra, hogy ő meglehetősen jóképű... Amúgy kilóban még mindig csak +2 vagyok a kezdeti súlyomhoz képest (múlt hónap óta nem híztam) és a hasam körfogata is kisebb pár centivel, mint Odettel volt, de ettől függetlenül úgy nézek ki, mint egy lufi.

De nem panaszkodom, mert nagyon boldog vagyok. Örülök, hogy nemsokára megszületik Nimród és itt lesz velünk. Olykor persze eszembe jut, hogy előrébb ugorhatnánk kb. 1 évet az időben, hogy már ő is járjon és önállósodjon, de a babusgatására még jobban vágyom. Karomban tartani, miközben Odett is befészkeli magát az ölembe... Jaj, mennyire csodálatos is lesz majd! Persze sejtem, hogy lesznek nehézségek, de tudom, hogy megoldjuk azokat. Terveink szerint a kiságyát majd hozzánk tesszük és velünk alszik addig, amíg át nem alussza az éjszakát. Ha csak fele olyan jó alvó lesz, mint Odett, 2 hónapos korára már egy szobába kerülhetnek éjszakára is. Optimista vagyok, mi?

Odett nagyon édes. Ha kérdezzük tőle, hogy hol van Nimród, odajön hozzám és rámutat a pocakomra, sőt puszit is ad neki (ez most még inkább buci) és megsimogatja. Délelőtt-délután játszózunk. Ügyesen bánik a labdával, most már a csúszda lépcsőjén is próbál felkapaszkodni és rákapott a homokozásra. Egy egész vödröt telelapátol és a formákba is rakja a homokot, majd lefordítja, megütögeti és leveszi. Persze az eredmény még nem az igazi, de hát nem is ez a lényeg, hanem hogy élvezi és ügyeskedik. 

Továbbra is jó evő. A kanál már régóta a kezében van, mert megköveteli, így újabban elkezdtem úgy etetni, hogy fogja a kanalat, ráfogok én és gyakorlatilag együtt kanalazzuk a szájába. Tanulgatja a mozdulatsort, nagyon fogékony. Nem bánnám, ha két hónap múlva már enne egyedül, de persze ha nem, nem fogom kitagadni. :-)

Sokat énekelek neki és különböző egyszerű mozdulatokkal kísérjük az éneket. Az "Ég a gyertya ég" c. dalnál pl. a fejem felett tapsolok, ami neki még nem megy, de megpróbálja utánozni és a fejét paskolja, miközben teli szájjal vigyorog. És hát persze a pörgés-forgás, amit ezerrel gyakorol! Hihetetlen memóriája van. A figurákat (labda, alma, cipő stb.) és állatokat pikk-pakk megtanulja és ha visszakérdezzük, mutatja a könyvben, hogy hol vannak. Mostanában arra törekszik, hogy ő mutat rá valamire és én mondjam. Gondolom, ez azért van, mert lassan készülődik maga is kimondani. Össze-vissza dumál, de nagy merészség lenne a részemről azt mondani, hogy konkrétan nevén nevez valamit vagy valakit. Nekem mintha azt mondaná, hogy Ana, Apjának pedig, hogy Appa, a labdára pedig, hogy adda, de azért még nem merem feljegyezni ezeket, mint első szavak, mert hát lehet, hogy csak mi képzeljük bele, mert már annyira jó lenne, ha megszólalna. De mindent kifejez, amiről beszélni szeretne, teljesen érthető a kommunikációja. 

Elkészítettem a júniusi videót is, amiben igyekeztem összefoglalni a tavalyi, illetve az idei év eseményeit. Tavaly ilyenkor mindössze a 3. hónapját töltötte, ma pedig már 15 hónapos! Annyira rohan az idő!