4. hónap - 2011. július

Szinte hihetetlen, hogy repül az idő! Már eltelt 4 hónap? Odett napra és percre pontosan 4 hónapja csöppent közénk. És azóta is bearanyozza a mindennapjainkat.

Egyszerűen fantasztikus kiscsaj! Nehéz ennél megfelelőbb szót találni, de azért akad még egy-két jelző: cukorfalat, mosolybomba, huncut-manó, dumafranci, hisztibéka, energiadömping, gyümölcskosár... vagy valami ilyesmi. :-)

Életének 14. hetében nekiállt abszolválni a hátról hasra fordulást. Egész héten gyúrt rá, és bár meg-megfordult, a kis karját még nem tudta kihúzni maga alól. De aztán egy pénteki napon ez is sikerült! Egyszer csak azt vettük észre, hogy kinyomta magát és fent van a kis buksija. Ujjé! Azóta persze pörög-forog, mint egy ringlispíl (Jesszum, ezt a szót még sosem írtam le. Ez így néz ki?). Persze megörökítettem az utókornak, csak kicsit stikában kellett felvennem, mert ahogy észreveszi a fényképezőgépet, mindent abbahagy és elkezd nevetni (ami persze nem baj, ellenkezőleg).

A 15. héten pedig elkezdte gyakorolni a kúszást. Hason fekve emelgette, illetve még mindig emelgeti a popsiját és húzza fel a térdét és halad is előre. Már a karjával is mintha kúszna, nem? És hát persze ez az egész nagy-nagyon fárasztó! :-)

Az éjszakai alvás jobb nem is lehetne. Este 8-tól reggel 8-ig alszik. Nagyon ritka, hogy korábban ébred, akkor is csak azért, mert kakil. Szóval tudom, nagyon szerencsések vagyunk, úgyhogy tényleg nincs egy szavam sem! Már a nappali alvásai is beálltak, minimum 30 percekre elszunnyad két etetés között, de többször még 1,5-2 óra is becsúszik ebéd után. Ami az etetést illeti, a ciciről nagyjából leszokott. Nincs sok cucc benne és marha türelmetlen (tiszta Anyja!), szóval tápszeren él a lelkem. De békés, kiegyensúlyozott, hízó kiscsaj, teljesen jó formában van.

Nagyon ügyesen nyúl a tárgyakért és folyamatosan dumál. Leginkább úgy szeret lenni, ha előrefelé néz a karunkban. Ha az ölemben van, felhúzza a felsőtestét ülő pozícióba, néha így is büfiztetem.

Szerdánként "csak csajok" nap van. Reggel kimegyünk Rellusékhoz (unokatesó) és egész nap ott vagyunk. Rella egyszerűen imádja. Folyamatosan puszilja és ölelgeti és simogatja. Mostanra már Odett is kommunikál vele a maga módján, mert minden egyes kedvességre hatalmas mosollyal válaszol.












Délutánonként pedig lemegyünk a földre a játszószőnyegre és ott pörgünk-forgunk, játszadozunk, amíg Apja haza nem ér. Aztán ő ragadja magához! (Lehet két nőt szeretni egyszerre? Szerintem igen!) Apja készíti elő a fürdetésre és Ő is fürdeti, én csak az etetésre kapom vissza. Ez az ő idejük, ami játszadozással, napi beszámolóval (Odett mesél) és pusziesővel zajlik. :-)

Mostanra már a 17. hétben járunk. Kedden ismét két oltást kapott. Sokkal jobban viselte már, mint legelőször és mint másodszor, nagyon hamar megnyugodott. Utána egész nap jókedvű, élénk, mosolygós és mozgékony volt, pont mint minden egyes nap. Kora estére azonban nyugtalan lett. Már az feltűnt, hogy a szokásos 30 perces alvások se mennek (egyetlen 20 perces csúszott csak be délután 4 órakor), viszont ásítozott és nyűgös volt, de elaludni nem tudott. És az is feltűnt, hogy szokásával ellentétben, nagyon jól meg van a karomban, ha magam felé fordítva ölelem, sőt, mintha egyenesen ezt igényelné (mert hogy "normál" esetben kifelé szeret nézni). Sírt. Nagyon. Én pedig csak öleltem és puszilgattam és simogattam és csitítgattam. Néha megnyugodott, aztán újra rázendített. Végül megfogva a homlokát éreztem, hogy forró.

Jaj! Pánik! De nem lehet pánikolni! Én vagyok az Anya, nekem kell tudnom, hogy mit kell tenni. Mit kell tenni? Fel a pelenkázóra, le a pelus, be a hőmérő. 39,0. Amiből 0,5-t le kell vonni ugyan, de hát már a 38,5 is láz! Gyorsan megnéztem a jegyzetemet, amiket akkor írtam, amikor a doktornő az újszülöttkori látogatásakor mondott a lázról, majd elővettem a kúpot. Betoltam. Pelus vissza.  Hívtam Apját, hogy tudja mi a helyzet. Aztán adtam neki enni (mármint Odettnek), míg végül aludt kb. 40 percet a karomban. Utána már mosolygósan, vidáman ébredt és addigra Apukája is hazaért. Fürdetés előtt néztük újra, már nem volt lázas. Evett, majd rekordot aludt, 12 és fél órát. Nagyon, nagyon borzasztó érzés, amikor a gyerekednek baja van. De mostanra már teljesen rendben van, szerencsére! :-)