9. hónap - 39. hét

Szia Gyümi!

Közeledünk a végéhez. Már nincs sok hátra, tényleg maximum 1 hét és kézzel foghatóan itt leszel velünk. Persze most is velünk vagy, annyit mocorogsz, hogy szemmel látható, ahogy egyik oldalról átmozdulsz a másikra. Csuklani is szoktál, nagyon vicces :-) A hétvégén fixen összepakoltam a kórházi csomagokat. A tiédet és az enyémet. Eddig is minden egy helyen volt, de most már tényleg csak fel kell kapni és kész. Bevallom, egyre nehezebbnek érzem magam. Néha úgy, de úgy keresed a helyed, hogy keresztbe fekszel és ilyenkor levegőt se nagyon tudok venni. Alvás közben ki kell párnáznom a pocimat és arra ráfektetni Téged, máskülönben "leesel" és az meg nagyon kellemetlen nekem. Tudom, hogy Neked is az, nagyon kevés már a helyed és ezért is fészkelődsz annyit. Egyik éjjel nyugi van, másik éjjel pedig küzdés a természettel... Mindig érzem, hogyan is érzed magad és azért a legtöbbször jól, szerencsére. 

Én már nem nagyon csinálok semmit. Reggelente kotlok még ("Ha nem bírod abbahagyni a portörlést, vagy hirtelen kényszert érzel a ruháid újrarendezésének a szekrényben, akkor hivatalosan még kotlasz. A kotlás egy általános jelenség, amikor kimerült és nagyon terhes nők hirtelen erőre kapnak és olyan ütemben kezdenek csinálni valamit, mintha az életük függne tőle."), de már egyre rövidebb ideig és egyre kevesebbeket bírok. Napközben nagyrészt ülök és számítógépezek vagy a babanaplóddal foglalatoskodom (nem ezzel, hanem amit kézzel készítek Neked). A mozgás már nagyon kellemetlen és nehéz. 

De félre ne érts! Ez egyáltalán nem panasz! A kellemetlenségek ellenére minden percet élvezek Veled, minden percét élvezem a várandóságnak. Mert amikor rossz, az is csak azért van, mert éppen úgy mozdultál, de a lényeg, hogy látom és érzem, ahogy megmozdultál. És ezt az érzést nem adnám oda semmiért...

9. hónap - 38. hét

Szia Gyümi!

Tegnap ismét voltam CTG-n, aminek az eredménye megint jó volt, viszont a vérnyomásom sajnos magas volt, úgyhogy most minden nap mérnem kell. A doki azt mondta (CTG után mentem hozzá), hogy nem kell ettől tartani, mérjem és annyi. De én tudom, hogy miért magas...

Mert most már tényleg szinte minden gondolatom a születésed körül forog és hát miért is hagyna hidegen, nemde? Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem izgulok miatta. A szülésznő vasárnap mindent elmondott a szüléssel kapcsolatban, tehát lelkiekben már tudunk rá készülni, de hát mit tagadjam, kicsit be vagyok tojva. Persze igyekszem magabiztos lenni és Apukáddal is sokat beszélgetünk róla, de neki is van egy kis csoki a gatyájában. Ahogy jelzed, hogy elég volt odabent, még lesz kb. 5-6 óránk itthon, amikor is csak egymásra számíthatunk majd. Mármint úgy értem, hogy még nem kell rögtön bemennünk a kórházba, hanem itthon kell figyelni a jelzéseidet és tulajdonképpen ebben a pár órában még itthon fogok vajúdni. A kórház 5 percre van, ezért is javasolta a szülésznő, hogy ne rohanjunk be azonnal, mert hogy ott se lenne jobb... Szóval nagyon kell majd figyelnünk magunkra és egymásra.

Kicsit később, de még időben megkaptam a fotókat. Teljes valómban pompázok a képeken. Persze nagy retusálás amúgy sem lett volna, maximum a háttér javítása és a szemem alatti karikák eltüntetése lett volna cél. De a lényeg így is rajta van: Te! Most csak egyet mutatok, nemsokára amúgy is jól megnézetsz majd magadnak! :-)

Most már nagyon kíváncsiak vagyunk arra, hogyan is nézel ki. A szülésznő szerint hosszú kisbaba vagy, az uh-sok szerint meg tömör-gyönyör, szóval már szinte mindenfélét hallottunk. És bár lehet, hogy a napokban megszületsz és teljesül végre a vágyunk, hogy látunk Téged, azért még kibírnánk azt az 1-2 hetet, amit bent kellene töltened. Szóval csak ne kapkodj, ráérsz! Én bírom, bár gyakorlatilag nem telik el úgy egy óra sem, hogy ne mocorognál. Nagyon mozgékony lettél az utóbbi hetekben. Arrébb is bukfenceztél, már a másik oldalon volt tegnap a kis szíved, mint a múlt héten. A fejecskéd a helyén van, szóval a helyzeteddel is minden rendben van. Fészkelődsz, szűkölködsz és viszont ami a legcsodálatosabb, kitolod a kis talpadat! Szinte kézzel fogható! Olyan érzés, amikor így kidugod a talpad, mintha megcsikiznél belülről. Egyből odateszem a kezem és érzem a talpad formáját és úgy, de úgy elönt a boldogság, hogy szinte el tudnám magam sírni miatta. Egyszerűen fantasztikus érzés! Ezért is szeretném, ha még bent maradnál. Mert olyan csodálatos várandósnak lenni!

Mint ahogyan már korábban is írtam Neked, teljesen készen állunk a fogadásodra. A szobád, amelyet Rella unokatesód is annyira szeret, teljesen készen van. Nagyon kellemes a hangulata, amolyan napsugár-szerű.

9. hónap - 37-38. hét

Szia Húsgombócunk!

Azért írtam a címben két hetet, mert tegnap óta hivatalosan már a 38. hétben vagyunk, viszont mivel tegnap voltam ultrahangon és orvosnál, ma számolok be ezekről is Neked.

Szépen sorban haladva: a szobád teljesen készen van, csak Rád vár! Feltettem a baldahint is, amit először nem akartunk. Aztán eszünkbe jutott, hogy az éjszakai etetésekkor jobb, ha nem világít a szemedbe a kislámpa, s így biztosan nem fog. És még szép is. Gyakorlatilag már semmi teendőnk nincs az érkezésedig, de ettől még nem muszáj ám megérkezned, ahogy olvasod ezeket a sorokat. :-)

Mint ahogyan minden héten, most is kellett mennem  CTG-re. Reggel Apukád készített nekünk reggelit, aztán útban a rendelő felé megbeszéltem Veled, hogy most azért nem fogsz alukálni, hogy lehessen érzékelni Téged. Ez a két esemény jó hatással volt Rád, mert tényleg aktív voltál, így szerencsére mérhető volt minden szükséges infó. Amikre tegnap a doktor bácsi azt mondta, hogy látszik a görbéken, hogy jól érzed magad... Mintha én nem tudnám! :-) A laborom ismét teljesen rendben van, még bacilusom sincs, ezért szüléskor  valószínűleg nem kell majd antibiotikumot kapnom. Egyszerűen tényleg alig merem elhinni, hogy ennyire rendben van a szervezetem!

Apukád egyik kollégája tegnap tért vissza két hét szülési szabadságról és beszámolt neki az eseményekről. Így Apud kicsit kétségbe esve, de humorát nem veszítve hívott fel, hogy mennyi mindenre kell felkészülnie a születésed alatt: borogatnia kell majd a homlokom, masszírozni a hátam, a derekam, stb. Nagyon foglalkoztatja őt is az érkezésed, rengeteg dolgot tesz meg értünk, szinte erején felül teljesít. Bár most már neki is könnyebb, az elmúlt hetek voltak eléggé feszítettek. Nagyon szeret Téged, naponta többször beszélget Veled és mindig sok puszit ad Neked.

Tegnap reggelre azt vettük észre, hogy "leszálltál". Ez több tünetből látszik: egyrészt lejjebb ment a hasam és ezzel együtt előbukkant a cicim. Ezt reggel konstatáltuk Apuddal, amikor hanyatt feküdtem. :-) Aztán úgy, de úgy elkezdted nyomni a szeméremcsontomat, hogy elég kellemetlenné vált az állás és a gyaloglás. De azért bírom, szóval nem kell sajnálni emiatt. Elvileg, ha minden igaz, akkor mostantól számítva kb. 2-3 heted van még odabent. De ugyebár mi ezt már megbeszéltük enélkül is, ugye? :-P

Az ultrahangon most másik doktornőhöz és asszisztenshez kerültem, akik nagyon szimpatikusak voltak. Vidáman zajlott a vizsgálat, sokat nevettünk közben. Egyből mondta a dokinő, hogy egy húsgombóc vagy, igazi nagymama kedvence! Szépen gyarapodsz, olyannyira, hogy a becsült súlyod 3402 g! Atyagatya! Majdnem 1 kg-t híztál az elmúlt 4 hétben! És várható még a gyarapodásod, szóval őrületes súllyal fogsz születni, simán lehetsz majd 4 kg is. Bevallom, kicsit betojtam, amikor meghallottam ezt. Szerencsére nem vagy golyófej, szóval a fejecskéd normál méretű és nem mellesleg pontosan ott van, ahol lennie kell. Szépen becsusszantál, de még nem ékelődtél be, szóval ezzel is minden rendben van. Egyébként emiatt ismét nem sikerült fotót készíteni rólad, mert annyira ott van a buksid, ahol lennie kell, hogy csak a kis füledet láttuk. Na szóval: nagy súlyú kisbaba vagy, de ettől nekünk még MiniPötty maradsz! :-) Az uh-n ismét megerősítették az áprilisi érkezésed. Köszönöm, köszönöm! :-)

Tegnap megvettem a babanaplódhoz szükséges anyagokat, amikből kötést szeretnék készíteni Neked. Szóval ez az új projektem, amivel foglalkozni fogok itthon. Illetve van még egy: mivel a Neked írott naplómmal kapcsolatban sok pozitív visszajelzést kaptam (többen érdeklődnek irántad, mint gondolnád!), elhatároztam, hogy a tapasztalataimat a blog keretében, de új oldalon összeszedve megosztom más kismamákkal is. Emlékszem - és még a mai napig is így van -, hogy ha valami új dolgot észleltem, vagy újabb leletet kaptam, azonnal böngészni kezdtem a netet, hogy tájékozódhassak róla. Sok infó megtalálható a világhálón, s így nagyon sok helyről kell(ett) összeszednem azokat. Ebben szeretnék segíteni másoknak, tehát igyekszem egy-egy bejegyzésben összegyűjteni a tapasztalataimat.

Sok puszi MiniPöttyöm, és maradj még odabent, ahogy megdumáltuk! :-)

9. hónap - 36. hét

Szia Pöttyöm!

Bár nem is értem, hogy miért áltatom magam. Mert hogy nem leszel pötty, az tuti! Múlt vasárnap front volt. Egész nap éreztelek, mert egész nap mocorogtál, feszítettél. Még le is kellett dőlnöm. Aztán este kaptam a telefont Dani kollégámtól, akinek a csajával egyidősre mondták a várandóságunkat, hogy náluk megszületett Levente. 52 cm-vel és 2610 g-al született, teljesen egészséges és gyönyörű kissrác (kaptam fotót is róla). És hogy miért is nem vagy pötty? Mert Levente kb. annyival született, mint Te voltál négy hete! Már nem is merek belegondolni, hogy mekkora baba leszel. Bár azt olvastam, hogy a nagyobb súllyal született kisbabák jobban és többet alszanak, így az éjszakát is hamarabb végigalusszák. Hát nem tudom, mert sok fáma van arról is, hogy a pocak formájáról meg lehet mondani, hogy kislány vagy kisfiú lakik-e odabent és hát ez elég nagy butaság..., minden esetre a súly/alvás összefüggése tetszik. :-)

Ma is front van. Gyönyörűen süt a nap odakint, kellemes langyos idő van. Te pedig reggel 5 óra óta folyamatosan mocorogsz és feszítesz és dugod ki hol a fejed, hol a lábad, hol mindkettőt, én pedig csak pihegek és cipellek és beszélgetek veled, hogy még nem jött el a Te időd. Ugye még maradsz? 

Tegnap itt volt egy régi kedves tanítványom, Anna, akivel már annak idején is hamar egy hullámhosszra kerültünk, és sokat beszélgettünk. Vásárolt Neked néhány babaruhát és elhozta őket. Annyira édesek, hogy meg kell zabálni őket! Apropó, babaruhák: kb. 3 napja próbálom kitalálni, hogy mit hová rakjak. Rengeteg ruha van, de nem ez okoz problémát. Hanem az, hogy - gondolom én - az 54/56-os méret jó lesz Neked, úgyhogy azt előrébb teszem, de tényleg ki tudja, hogy mekkora leszel, mire előbukkansz? Egyszerűen még nem látom át, semmi tapasztalatom nincs ebben. Komolyan mondom, sokkal nehezebb feladatnak érzem ezt megoldani, mint bármit az elmúlt 9 hónapban. Úgyhogy jön is ma pesti Nagyid és segít. És képzeld, valószínűleg holnap pedig jön pécsi Nagyid, itt lesz velünk hétvégén! Ez még nem biztos, ma dől el. 

Ezen a héten kellett mennem újabb vérvizsgálatra. Miután lecsapoltak, mentem CTG-re, amin a szívhangodat és a méhösszehúzódást mérik. Mivel éhgyomorra kellett mennem a laborra, viszont ennem kellett a CTG-re, így a kettő között hazarohantam és ettem. Csak úgy fest, kicsit későn, mert hogy a CTG-n szinte végig szundítottál. Úgy kellett piszkálnom Téged, hogy felébredjél és mocorogjál (ha most rám tennék a mérőműszert, kiakadna!), még a nőci is "dobálta" a pocakomat. Vicces volt :-) No persze, miután hazaértem, azonnal izgalomba jöttél... Jó, megértettem, utálod, ha muszájból kell valamit csinálnod. Én is ilyen vagyok, szóval megdumáljuk majd, ha itt leszel, jó? :-P

A szobád készen van. Rella és Kriszti nénéd voltak itt a héten, Rellus ismét csuda-jót játszott nálad.

Apukád szerdán kora reggel elutazott Brüsszelbe céges út miatt és tegnap éjjel jött haza. Megdumálta veled, hogy megvárod és jó kislány is voltál, köszönjük. Peti barátunk és a család biztosított arról, hogy kéznél lesznek, ha szükség lenne rájuk, de szerencsére nem volt. És ne is legyen még néhány hétig... Várunk nagyon, de Te kosnak készültél, így kosnak is kell születned. Nem hiszek a véletlenekben. Tudom, érzem, hogy mit akarsz, mint ahogyan azt is, hogy szerelemgyermekként fogantál és azért voltál/vagy ilyen jó 9. hónapja, mert szeretsz bennünket és velünk szeretnél élni. És az érkezésed napját is megfontolt, okos kislányként fogod eldönteni.

Április, jó? Megdumáltuk? :-P 

8. hónap - 35. hét

Szia Kisasszony!

El sem hiszem, de a héten végre eljutottunk oda, hogy már szinte csak a Te dolgaiddal foglalkozzunk. Már átválogattam a ruhácskákat és jó pár adagot ki is mostam. Még van persze, ami szárad éppen és valójában még nem tudom igazán, hogyan szeretném rendszerezni a szekrényedben a ruháidat, de előbb-utóbb eldöntöm. Rengeteg ruhát kaptunk, már most kb. 2 éves korodig elegendő és első körben nyilván a kisebb ruhadarabokat kell elől hagynom. De olyan nehéz! Az egyik cukibb, mint a másik! És én szinte mindegyiket olyan aprónak látom! Persze, azért van különbség, ha egymás mellé teszem, de gyakorlatilag úszkálni tudnék a ruhatáradban, annyi van, s így a különbség is elvész... :-)

Apu legózik...

Hogy is van ez?

Hát így! :-)

Tegnap itt volt Kriszti nénikéd és Rella unokatesód. Kigördítettük az új szőnyegedet a szobádban és Rella ott játszott. Annyira jól elvolt egész nap, hogy szinte hihetetlen! Békésen, nyugisan, mindenféle pakolászás nélkül megúsztuk a napot. Rella a szobádban aludt, mint a bunda! :-) Igaz, hogy Apud a hétvégén összerakta a kiságyadat, de Kriszti azért hozta Rella utazóágyát, hogy abban aludjon. Mondhatom, szépen elfért egymás mellett a két kiságy, mert akkora a szobád! És Rellus tényleg nagyon jót aludt. Mi addig Krisztivel elővettük a listát, hogy mi kell majd a kórházba neked és nekem, és hogy még miket kell beszereznünk a születésedig.

Tegnap voltam a doktor bácsinál is. Minden rendben van, a jövő héten kezdődik az utolsó felvonás. Újra labor, majd az azt követő 3 héten kell mennem CTG-re és hozzá is, illetve majd ultrahangra is. A CTG-re azért kell hetente menni, mert nézik a méhösszehúzódás gyakoriságát, illetve a szívhangodat. Jópofa a doki, mert ez így 4 heti program, miközben a pocakom méretét és Téged tapogatva azt mondta, hogy nagy baba vagy és lehet, hogy néhány nappal vagy 1 héttel hamarabb fogsz megszületni. Na de hát ez mindegy is, mert időmből kitelik, hogy elmenjek a vizsgálatokra, ha pedig Te úgy döntesz, hogy elég volt odabent, hát akkor az lesz majd a dolgom, hogy a világra hozzalak. 

Ami már tényleg nincs olyan messze... Még pár hét és össze-vissza csókolgathatlak végre! Addig is Apukádon töltöm ki minden felgyülemlett anyai és asszonyi szeretetemet, amit nagyon jól visel, Kivéve, ha megemlítem neki, hogy vegyen sálat is, mert odakint hideg van... :-)